Intel Z68 SSD Caching technológia közelebbről (elemzés)


Szerző: Kov | Dátum: 2011-05-23 16:52:44 | Rovat: Hardver


..bemutatjuk az Intel Smart Response Technology-t (SRT), korábbi nevén SSD Caching eljárást. Az újdonság lényege, hogy Z68-as alaplapban egy kisebb SSD egység használatával is drasztikus, akár 50-90% gyorsulást érhetünk el, ráadásul az adatainkat sem nekünk kell pakolászni a HDD és SSD között..



HDD + SSD hibrid: ugródeszka a szép, új, tisztán memória alapú jövőbe:


A Sandy Bridge chipset körüli viharos hónapok után végre megjelentek a Z68-as alaplapok, mely chipkészletre azt lehet mondani, hogy már az elején is ezzel kellett volna kezdeni. Mert eddig ugye igen komoly döntés elé voltak állítva a vásárlók: vagy H-szériás alaplapot választott, amivel ugyan használható az integrált GPU, viszont nincs tuning, vagy a P-széria mellett teszik le a voksukat és akkor pont fordított a helyzet, van tuning de azt iGPU kihasználatlan marad. Ez főleg akkor bosszantó, ha valakinek minél nagyobb számítási kapacitásra van szüksége, ugyanakkor az integrált grafikus egység teljesítménye a célnak megfelelő lenne, mégis diszkrét videokártya vásárlására kényszerítették.


a Sandy Bridge processzorok végre tisztességes chipkészletet kapnak a Z68 személyében

a Sandy Bridge processzorok végre tisztességes chipkészletet kapnak a Z68 személyében


A Z68-ban végre minden opció egyesül, kedvünkre tuningolhatunk (már ha erre alkalmas a processzorunk - főleg K modellek) és még az iGPU-ról sem kell lemondanunk, azonban még sem ez a chipkészlet legérdekesebb tulajdonsága. A Z68-ban debütál a régebben SSD Caching-ként emlegetett technológia, amit az Intel most Smart Response Technology (SRT) néven mutatott be. Félreértés ne essék, ez nem egy hardveres képesség, de csak a Z68-cal érhető el. A teljes manővert az Intel RST 10.5-ös szoftver végzi, mely minden 6-os szériás chipset számára elérhető, de a Smart Response Technology-t mesterségesen csak a Z68-hoz kötötték. Ezzel kívánnak az új tulajdonosoknak némi pluszt nyújtani a pénzükért, ez azonban az előző generációt is megvásárló, hűséges felhasználókkal szemben inkorrekt húzás. Mindegy, ilyen ez a gonosz világ, lépjünk is túl ezen!


Inkább arról beszéljünk, hogy mit is jelent valójába a rejtélyes RST betűkombináció! Az alapötlet, miszerint egy lassú, ám méretéhez képest olcsó tároló elé tegyünk egy gyors, de lényegesen kisebb kapacitású gyorsító tárat, egyáltalán nem számít újdonságnak az informatikában, lényegében ez a szituáció áll fent merevlemez-memória és memória-CPU cache viszonylatban is, sőt, ma már ugye az sem ritkaság, hogy a processzoron belül is több hierarchia szintre tagozódik a gyorsító tár. Ezek az eljárások egyetlen célt szolgálnak: használható írási-olvasási sebesség és rövid elérési idő elérése a lehető legolcsóbban.


Az RST is pontosan ezt próbálja meglovagolni, az elképzelés szerint fogunk egy hagyományos tányéros monstrumot (vagy RAID tömb is lehet) és elé teszünk egy sokkal gyorsabb, reakciósabb SSD-t, ami a gyakran használt állományokat idővel benyeli és ezáltal pörgősebbé teszi a rendszert. Valójában persze nem konkrét fájlokat mozgat át, hanem gyakran hozzáfért LBA-k (logical block addresses) állnak a célkeresztben. Mivel egy SSD NAND flash alapú, így a gép kikapcsolásakor sem vesznek el az adatok, így ha egy jól behatárolt feladatkörben használjuk a PC-t, akkor idővel szépen beáll egy kellemes sebességre az összeállítás. Az intelligens cache-elés igyekszik rendben tartani a gyorsító tár tartalmát, miután megtelt, a legrégebben hozzáfért adatokat újabbak váltják le.


Intel Smart Response Technology hivatalos áttekintés


Erre a célra maximum 64 GB-nyi SSD területet használhatunk fel, ha esetleg ennél nagyobb lenne a célhardver kapacitás, akkor a fennmaradó szabad hely különálló, betűjellel ellátott meghajtóként jelenik meg a rendszerben. Az Intel ezt a limitet azzal indokolja, hogy a belső tesztek folyamán ennél nagyobb cache méret esetén alig tapasztalható gyorsulás. Ráadásul egy 80 GB környéki, vagy annál is nagyobb SSD birtokában sokkal jobban járunk, ha az operációs rendszert és a gyakran használt, sebesség kritikus alkalmazásokat és állományokat itt, a többi cuccunkat pedig egy HDD-n tároljuk.


Mind az írási, mind az olvasási műveleteket gyorsítja az SRT. Az írásra vonatkozólag két üzemmód körül választhatunk: enhanced és maximized. Enhanced módban minden egyes írási művelet szimultán végrehajtódik az SSD-n és a HDD-n is, ezzel szemben maximized módban az írások az SSD-re történnek meg, majd a változások idővel innen szivárognak át a háttértárra, de a lényeg, hogy nem azonnal. Az enhanced verzió a biztonságosabb, hiszen ilyenkor minden változás azonnal megtörténik a merevlemezen is, így egy hirtelen leállás, vagy akár az SSD cache eltávolítása sem okoz problémát, a gép ugyan úgy fog bootolni és működni. Tehát ez a megoldás csak az olvasást gyorsítja, az írást nem (sőt, a párhuzamos írás miatt valójában inkább egy leheletnyivel lassítja is azt).


Intel SSD 311 - hardvere és szoftvere is az SRT igényeihez igazítva (forrás: AnandTech)

Intel SSD 311 - hardvere és szoftvere is az SRT igényeihez igazítva (forrás: AnandTech)


Ezzel szemben a maximized mód jóval nagyobb általános gyorsulást eredményez, de komolyabb biztonsági kockázatot is rejt. Bármilyen hardverhiba esetén meg van rá az esély, hogy az SSD-n még le nem mentett adatok vannak, és ha ez pont valamilyen fontosabb rendszerfájlt érint, akkor akár bootolni sem leszünk képesek egy nem várt leállás után. Ugyan így nem lehet „csak úgy” kitépni a gyorsító SSD-t a rendszerből, előbb szoftveresen kell eltávolítani azt, ilyenkor megtörténik az adatok szinkronizálása. Mondjuk ez közel sem olyan veszélyes, mint azt első hallásra gondolná az ember, ezek a problémák szinte ugyanúgy fennállnak egy RAID 0 tömb esetén is.


Az új chipkészlet bejelentésével egy időben az Intel bemutatott egy 20 GB-os meghajtót, az SSD 311-et, melyet kifejezetten SRT célra fejlesztettek ki. A meghajtó ugyan azt a kontrollert használja, mint az Intel X25-M G2, SSD 310 és SSD 320, viszont MLC chipek helyett SLC modulok teljesítenek szolgálatot. A lényegi különbség, hogy az SLC fele annyi adatot tárol NAND cellánként, mint az MLC, ezáltal sokkal gyorsabbak az írások, ráadásul az élettartamra is pozitív hatással van. Ezek a fő tulajdonságai, melyek kifejezetten alkalmassá teszik a gyorsító tár funkciójának betöltésére. A fent leírtak miatt az SSD 311 gigabájtonkénti ára igencsak borsos, a 20 GB-os egységért 110 dollárt kérnek. Szerencsére nem vagyunk köteles kifejezetten ezt a meghajtót használni, lehet próbálkozni bármilyen más SSD-vel is, az idők folyamán biztosan kialakul majd egy kép, hogy milyen ár/érték arányú megoldásokban érdemes gondolkozni.


Ennyi elméleti alapozás után végre könyékig túrhatunk a mérési eredményekben, melyek az AnandTech profi csapatától származik, ezúttal is végletekig precíz munkát végeztek, maximálisan hiteles forrás.


játékok betöltése különböző szituációkban (a kép nagyítható)

játékok betöltése különböző szituációkban (a kép nagyítható) - forrás: AnandTech


A játék betöltéseknél remekül skálázódik a cache nélküli, az Enhanced és Maximized módban gyorsított, valamint a tisztán SSD-s rendszer sebessége. A két üzemmód között elég csekély a különbség, mivel egy játék betöltése túlnyomó részt olvasásokból áll. Érdemes tisztázni, hogy egy alkalmazás első futtatása semmivel sem lesz gyorsabb, mint SSD nélkül, csak a második, harmadik, x-edik betöltésre fogja benyelni a gyorsító tár.


Az ábra második futtatásnál mért eredményeket tartalmaz, de többszöri futtatás egyre jobb sebességet produkál, a játékok harmadik futtatására például a hibrid rendszer lényegében ugyan olyan gyors volt, mint egy tiszta SSD-s. Figyelembe véve a játékok hatalmas méretét, egy dedikált rendszer SSD-re általában nem sokat lehet felpakolni az operációs rendszer és egyéb alkalmazások mellé, tehát sok különböző játékot futtató gamer konfigurációk komolyan kapacitálhatnak ebből a megoldásból.


alkalmazás megnyitási tempók és StarCraft 2 (a kép nagyítható)

alkalmazás megnyitás és StarCraft 2 pályabetöltés (a kép nagyítható) - forrás: AnandTech


Mivel konkrét állományok helyett LBA-k cache-elése történik, ezért például StarCraft 2 esetében hiába nyitogatunk különböző pályákat, mivel gyakran ugyan azokhoz az LBA-khoz férnek hozzá, az első megnyitásához képest mindegyik más betöltési ideje harmadára-negyedére csökkent. Félreértés ne essék, ez valószínűleg azért nem csak az SSD caching érdeme, hiszen kisebb kapacitással, de a RAM is ugyan ezt teszi.


Ez így elsőre kifejezetten jól hangzik, hogy egy marék gyakran használt program esetében szinte SSD konfigurációs sebesség érhető el, de hiába minden intelligencia, a 20 GB széleskörű használat mellett hip-hop betelik, és akkor bizony elkezdődik a harc, hogy ki maradhat a memória modulokban és kit kell száműzni a cammogós tányéros őskövületre. Ennek bizonyítására Anand szépen behúzatta a rendszerrel a Portal 2, Starcraft 2 és World of Warcraft játékokat többszöri megnyitással, majd amikor már jó pörgősen pattogtak, akkor nekilátott feltelepíteni az egész Adobe CS5.5 Master Collection-t és ezek közül ötöt meg is nyitott. A hatás nem maradt el, a játékok sebessége visszazuhant a HDD színvonalára, vagyis a nagy installálgatás és kalandozás kiszorította az összes korábban elraktározott adatot. Persze ez egy kissé extrém eset, azért aki nem reszeli éjjel-nappal a rendszert, ott sokkal kevésbé jelentkezne a negatív hatás.


Intel Smart Response Technology - ASRock Z68 Extreme4 teszt


A galériában még megtalálható egy kupac mérési eredmény, ezek elemzésére nem is fecsérelném az időt, az ábrák egyértelműek. Összefoglalva tehát a látottakat, az Intel Smart Response Technology (SRT) hibrid megoldása egy érdekes színfolt a tárolók világában, de egy méretes (minimum 120GB) dedikált SSD-vel mindenkép gyorsabb számítógép építhető. Ezzel ellentétben az Intel SRT egy átlagos felhasználónak 100 dollár körüli felárért komoly sebességugrást okozhat, ráadásul lévén az egész folyamat automatikus és az igényekhez alkalmazkodó, nem igényel fájlmozgatást és semmilyen egyéb menedzselési feladatot sem.


A 20 GB-os SLC SSD-vel egy 4 éves 1 TB-os rendszerből is sikerült 41%-kal nagyobb tempót kisajtolni, mint egy VelociRaptor-ból. Vagyis ha olyas valakinek építünk rendszert, aki mindenféle fájlmenedzselgetési és keresztbe telepítgetési manőver nélkül szeretnének egy relative gyors konfigurációt, vagy a büdzsé nem teszi lehetővé egy méretes SSD beszerzését, akkor 110 dollárért cserébe átlagosan megduplázhatjuk egy klasszikus merevlemezes összeállítás tempóját. Az SRT-ben egyértelműen érződik a potenciál, de sokkal szélesebb körben kell elérhetővé tenni, nem csak egyetlen chipkészlet, a jelenlegi csúcskategória számára, ráadásul a fentiekből érződik, hogy inkább a középkategóriás fősodorban (mainstream) van létjogosultsága. Kíváncsian várjuk, hogyan folytatódik a történet!



Intel Z68 SSD Caching technológia közelebbről - galéria:

ASRock Z68 Extreme4 ASUS P8Z68V ASUS P8Z68 Deluxe MSI Z68A-GD80 B3 Intel Z68 SSD Caching technológia közelebbről Intel SSD Larson Creek 20GB (SLC) Intel SSD Larson Creek 20GB (SLC) Intel SSD Larson Creek 20GB (SLC) Intel SSD Larson Creek 20GB (SLC) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech) Intel Smart Response Technology - teszt (Anadtech)

Az elemzéshez kapcsolódó termékek és azok ára:


Bluechip: Kingston V-Series SSD 30GB >> 16.335 Ft

PCHelpline: Gigabyte Z68X-UD3P-B3 >> 44.920 Ft

Foramax: Intel Core i5 2500K processzor >> 50.710 Ft

Bluechip: Corsair 40GB F40GB2 Force SSD >> 29.090 Ft

PCHelpline: ASRock Z68 Extreme4 alaplap >> 41.221 Ft

Foramax: Intel Core i7 2600K processzor >> 73.070 Ft





Címkék:  Intel, Z68, SSD, Smart Response, elemzés, gyorsulás, olcsó


lap teteje

SPIDERNET ´99


© 2008-2018 - hardver-teszt.hu - Minden jog fenntartva