Intel Sandy Bridge - új processzorok és chipsetek


Szerző: Umbra | Dátum: 2011-01-04 16:50:14 | Rovat: Hardver


Szuperintegráció - minden, amit a processzor elbír:


Ha a Sandy Bridge létrejöttét szeretnénk vizsgálni, borzasztóan messziről kell kezdeni a történetet, hiszen a processzorba ágyazott vezérlők nem ma kezdték tevékenységüket. Órákig tartó áttekintő helyett persze most csak nagyon röviden futunk át a múlton, hiszen maga a Sandy Bridge is rengeteg érdekes újítást kínál. Az első jelentős lépés az igazi integráció felé az AMD processzorba ágyazott memóriavezérlője volt, ami előrevetítette az északi híd megszűnését. Sokáig erre nem is kellett várni, hiszen már a most kapható AMD és Intel processzorok is tartalmaznak mindent, amit korábban a north bridge vezérelt. Az Intel persze ennyivel nem érte be és előző generációs Core i3 és i5 központi egységeibe már videokártyát is integrált. Bár az eljárás újszerű volt, sajnos a kivitelezés hagyott kívánnivalókat maga után. Az első Core i3 és i5 processzorok ugyanis 32nm-es gyártásuk ellenére is csak 45nm-es GPU-t hordoztak, tehát sem a fogyasztás, sem a teljesítmény nem volt optimális.


Intel DP67GB alaplap és Core i7 2600 processzor

Intel DP67GB alaplap és Core i7 2600 processzor


A mai nappal elérkeztünk a Sandy Bridge (a továbbiakban SB) korszakhoz, ezzel pedig új fejezet nyílt az integrációban. Az Intel megvalósította az AMD és az nVidia rémálmait, hiszen a SB processzorokban modern, gyors és alacsony fogyasztású videokártya csücsül. Teljesítményéről elmondható, hogy több esetben is gyorsabb, mint a Radeon HD 5450 (mobil és asztali kivitelben egyaránt), sőt, néhány tesztben még a GeForce 320M-nél is jobbnak bizonyul. Az integrált GPU vizsgálata kapcsán három további fontos újítással is találkozhatunk: nőtt a Stream processzorok száma és az órajel, illetve több L3 Cache került a processzorokba, melyhez a VGA is hozzáfér.


Az új HD Graphics videokártya kétféle kivitelben lesz elérhető; egy lassabb HD2000 jelzésű változat kerül az olcsóbb, míg egy gyorsabb HD3000-es a drágább asztali procikba. A mobil szegmens egyaránt HD3000-es videomagot kap, azonban az órajelek itt igen széles skálán mozognak. (Talán itt érdemes megemlíteni, hogy az Intel egyre nagyobb hangsúlyt fektet a vezeték nélküli képátvitel - Wireless Display - fejlesztésére. Ennek segítségével egyelőre filmeket és képeket tudunk a notebookkal vezeték nélkül párosított kijelzőn megjeleníteni, azonban a következő generációk talán már real time átvitelre is képesek lesznek.) Az összes új HD Graphics közös jellemzője a processzorral azonos, 32nm-es gyártástechnológia, a DX10.1 support, a hardveres HD gyorsítás, illetve a (kor igényeinek engedelmeskedő) 3D támogatás.


Intel DP67GB alaplap és Core i7 2600 processzor


Természetesen az új integrált grafikus mag mellé számos további újítás és érkezett, melyek közül az új tokozás az egyik legfontosabb. Az második generációs Core i3, i5, i7 központi egységek asztali gépekben LGA1155 foglalatba illeszkednek (ami nem kompatibilis a korábbi LGA1156-tal), mobil szegmensben pedig a rPGA/BGA-1244 foglalat kerül bevezetésre. Az új foglalattal együtt új lapkakészletek is felbukkantak: asztali gépekben Intel P67, H67, Q65, Q67 és B65, míg laptopokban HM67 lapkával találkozhatunk. Ezek közül a P67, mint a felső-középkategóriás és a H67, mint remek HTPC / irodai gép lapkákkal lehet a leggyakrabban dolgunk, míg a Q65, Q67 és B65 megmarad a rendszerépítők számára. A P67 és H67 chipset-es (bár inkább csak chip, hiszen az északi híd klasszikus formája megszűnt) alaplapok főbb képességei között a kétcsatornás (Dual Channel) DDR3 memória kezelés (max. 32GB), SATA6 és számos USB 2.0 szerepel. Nem került integrálásra az USB 3.0, így továbbra is külső gyártók lapkái hajtják az új szabványt. A H67 lapokon az integrált HD grafikához tartozó kimenetek is jelen vannak, többnyire DVI és HDMI képében, de több gyártó is kínál DisplayPort kivezetéses H67 deszkát.


Láttuk az integrált VGA-t, láttuk a lapkákat, ideje a processzorokkal foglalkozni. A SB kapcsán megmaradnak a régi nevek, vagyis a Core i3, i5 és i7 jelölés továbbra is velünk lesz, mindössze a processzorok számozása változik. Az eddig megszokott három számjegy helyét négy szám veszi át, ebből az első mindig egy kettes (ez utal a második generációs Core termékre), míg a folytatásban a sorozat és a modell száma szerepel.


Intel Turbo Boost Technology 2.0

Intel Turbo Boost Technology 2.0


Az új SB processzorok persze nem csak tokozásban térnek el elődeiktől, hanem órajelben, sebességben és tuning opciókban is. Kellemes újítás, hogy az asztali egységek 2,5 GHz-ről rajtolnak, a leggyorsabb i7-2600 pedig 3,4GHz-es. A notebookokba kerülő SB CPU-k 1,4 és 2,5 GHz között skálázódnak, természetesen mind a két esetben a Turbo Boost nélküli sebességekről írtunk. Apropó Turbo, ez is megújult; Turbo Boost Technology 2.0 jelöléssel, az eddiginél intelligensebb működéssel és jobb automata tuninggal. Az új Turbo több módot is ismer, ráadásul nem csak a CPU, hanem az integrált GPU órajelét is növeli. Arról, hogy mennyire kell túlhajtani az egységeket egy algoritmus dönt, annak függvényében, hogy hány CPU magot használunk, illetve a processzor mekkora hőt és áramfelvételt hajlandó még elviselni.


A Turbo Boost 2.0 mellett szintén új az Intel Quick Sync és AVX megoldása. Utóbbi az SSE utasításkészlet utódjának is tekinthető, míg a Qiuck Sync valami olyasmit kínál, amire talán még az AMD és az nVidia sem számított. Itt ismét képbe kerül a GPU, ami így, a processzorral egybecsomagolva videó konvertáláskor ismét szerepet kap. A technológia lényege, hogy az átkódolandó filmet érdemi minőségromlása nélkül alakíthatjuk, méghozzá gyorsabban, mint egy GeForce GTX580-nal. Ez elsőre hihetetlenül hangzik, ám az Anandtech és a Guru3D mérései szerint is gyorsabb egy Sandy Bridge + Intel HD3000, mint bármely más kombináció. (Ráadásul az nVidia több esetben hiába kínál hasonló kódolási sebességet CUDA eljárásával, ha a végeredmény minden esetben csúnyább, mint az Intel esetében.)


Intel Quick Sync és AVX

a Sandy Bridge hihetetlen tempóban kódol (forás: Guru3D)


Visszakanyarodva a processzorok nyers erejéhez: a Sandy Bridge itt is jól teljesít. Bizonyos esetekben már-már aggasztóan jól, így a hamarosan megjelenő AMD Bulldozer még nehezebb helyzetbe kerül, mint várni lehetett. Több nyugati lap már egyenesen az X58 utolsó koporsó szögeként említi a Sandy Bridge Core i7-2600K-t és ez az állítás nincs is messze a valóságtól. Több tesztben is egyértelművé vált, hogy még a hatmagos Core i7 980X sem képes versenyezni az 317 dolláros i7-2600K-val, holott a 980X ezer dollárba kerül. A középkategória tetejét célzó Core i5 2500K és a középkategória aljára pozícionált Core i3-2100 is szép eredményekkel büszkélkedhet. Az i5-2500K rendre maga mögé utasította az AMD X6 központi egységeit, miközben az i3-2100 szépen elverte az X4 435-öt.


Az ár és a teljesítmény mellett fontos szempont a fogyasztás, főleg a mobil processzorok világában. A SB persze itt is tartolt, hiszen a mobil lapka másfélszer annyi akkumulátor időt biztosít, közel kétszer nagyobb GPU és másfélszer akkora CPU teljesítmény mellett. Igaz, egy SB alapú laptop beszerzése eleinte csak a tehetőseknek adatik meg, azonban fél év múlva már minden gyártó kínál majd megfizethető Core i7 2xxx processzoros laptopot.


a teljes Sandy Bridge asztali paletta

a teljes Sandy Bridge asztali paletta


A Sandy Bridge kapcsán van még valami, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, ez pedig a skálázhatóság. Az Intel megvalósította azt, amire minden gyártó vágyik, vagyis első körben képes volt a teljes piacot lefedni. Bár a belépő szintű SB egységek egyelőre csak nevet és specifikációt kaptak (árat nem, hiszen csak az év közepén válnak elérhetővé), a paletta máris teljes. Bármire legyen szükségünk SB-ből találunk megoldást. Vannak átlagos, alacsony fogyasztású (S), nagyon alacsony fogyasztású (T) és tuningra termett (K) változatok is. A tuning kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az eddigi gyakorlat mostantól megszűnt, a standard egységek tuning potenciálja szinte a nullához konvergál. Ennek oka az új Turbo Boost, az integrált GPU és az Intel azon törekvése, hogy aki tuningolni akar, vegyen erre készült K jelű processzort. Az átlag felhasználót persze ez egy cseppet sem érdekli, azonban aki 3,3 GHz helyett szerette 4GHz-en járati processzorát, annak már nem elég tuningbarát alaplapot vennie, kell hozzá egy „K” processzor is.


Elsőre ennyit talán elég is tudni a Sandy Bridge-ről és bár a CPU és a GPU is simán megérdemelne 3-4 további oldalt, a lényeget leírtunk. A következő napokban aztán úgyis rengeteget foglalkozunk még az újdonságokkal, hiszen az alaplapgyártók mellett a memóriás cégek is aktivizálták magukat, sorra jelentve be „Sandy Bridge Ready” modulokat.



A hírhez kapcsolódó termékek és azok ára:


Aqua Electromax: MSI H67MA-E45 LGA1155 alaplap >> 27.900 Ft


Bluechip: Asrock LGA1156 H55 Pro alaplap >> 22.390 Ft


PCHelpline: Intel Core i5 650 3,20GHz LGA1156 CPU >> 50.252 Ft




Címkék:  Intel, Sandy Bridge, P67, H67, processzor, laptop, videokártya


lap teteje

SPIDERNET ´99


© 2008-2019 - hardver-teszt.hu - Minden jog fenntartva